2015. február 28., szombat

3 utas nagymonitor III. rész - Aktivizálás

 Felélesztem e témát álmából, mert komoly fejlemények történtek a dobozaim környékén. Már a project indításánál pedzegettem, hogy a végkifejlet minden bizonnyal a többutas aktív erősítés lesz és ez most be is következett. Nem mintha elégedetlen lettem volna a passzív váltóval elért hangzással, kimondottan szeretem a hangdobozom, de a technikai kihívások mindig izgattak, illetve kezdek kihátrálni a szokványos hifizésből, emiatt a teljes rendszeremet egyszerűsítem. Eladtam a Kingrex előerősítőmet és a Crown végerősítőmet, ezzel párhuzamosan sok kábel is kikerült a láncból, néhány fontos alkatrész cseréjével tuningoltam a DAC-omat, a lejátszás minden feladványa, köztük a távvezérlés és tárolás is egyetlen műsorforrásomra, a Luxor PC-re hárult. Így egy nagyon egyszerű rendszer állt össze: PC - DAC - aktív hangsugárzók. Bónuszként több százezer Ft került vissza a kasszába.

 Az aktív váltás ellen érvelők jellemzően a bekerülési árat emlegetik. Engem is ez tartott vissza sokáig, de most sikerült egy olyan megoldást találnom, ami meglepően költséghatékony, mégis komoly minőséget produkál. Kalmi barátom egyik új dobozánál találkoztam testközelből Magari Zoltán (Emzeperix) saját fejlesztésű elektronikájával. Meghallottam benne azt a lendületet és műfajfüggetlenséget, ami számomra különösen fontos. Osztottam, szoroztam, konzultáltam, aztán rendeltem...

 Mit is kaptam? A panelek magukban foglalják a tápegységet, a 3 utas aktív keresztváltót számos szabályzási lehetőséggel, illetve 4 végerősítőt. Ezekből 1-1 gerjeszti a közép- és magassugárzót maximum 20 Watt teljesítménnyel, 2 izmosabb fokozat pedig hídba kötve, 80 Wattal felvértezve a mélysugárzó lengetéséért felel. Azt gondolhatnánk, ennyi funkció csak egy igen komplex és méretes panelen fér el, így nem kis meglepetés ért, mikor megláttam a két tenyérnyi áramkört. Azt hiszem, kevesen képesek otthoni körülmények között ilyen minőségű SMD felületszerelt paneleket gyártani, mint Zoltán. A szabályzási lehetőségek minden igényt kielégítenek. A szimmetrikus bemenet érzékenysége 4 fokozatban állítható DIP kapcsolókkal, ehhez én még kértem egy kényelmesebben használható szintszabályzó forgókapcsolót, mert nálam igen széles értékek között változik a hallgatási hangerő, márpedig a DIP-et (és a körmeimet) nem napi többszöri kapcsolgatásra találták ki. A sávok szintje külön is állítható decibeles lépésekben, továbbá van egy több állású mélyvágó HPF szűrő, illetve a mélysugárzónál lehetőség van a basszustartomány több fokozatú kiemelésére. Mi kellene még? Igen, fázistolás a magassugárzóhoz, ellensúlyozandó az akusztikai síkok eltérését. Ezt jellegéből adódóan nem szükséges módosítani, fix értéket állítottunk be. A keresztezési frekvenciákat 350 és 3000 Hz-re kértem, a vágási meredekség 24 dB/oktáv Linkwitz-Riley méretezéssel, tehát viszonylag magas, de aktív váltásnál ez kevésbé fájdalmas, mint a passzív áramköröknél.

 Mindehhez részemről a tápellátást és hűtést kellett biztosítanom. Előbbit egy 200 VA teljesítményű, duplán árnyékolt toroid transzformátor szolgáltatja. A hűtést a dobozom állványának fa hátlapját leváltó 3 mm vastagságú, lézerrel vágott és a doboz színére szinterelt alumínium lemez biztosítja, erre szereltem minden alkatrészt, csatlakozót, kapcsolót és magát a panelt is. Összeszerelés után, beépítés előtt így nézett ki a haccacáré:



 A paneleket Emzeperix már ellenőrizte, rám csak a "gyárilag" leszabályzott nyugalmi áramok, azaz a munkapontok beállítása, beépítés után a termikus kapcsolatok, szigetelések ellenőrzése maradt. Ezek után helyére került a teljes képződmény, rákötöttem a passzív alkatrészektől megszabadított hangszórókat és következtek az első izgalmas mérések, beállítások és néhány meglepetés. Dobozom hátlapja ilyenre változott:





 A keresztváltó tökéletesen teszi dolgát, pontosan az előre megállapított pontokon és módon. Az összeszokás első lépéseihez jó segítséget nyújtanak a mérések, de a végső finomításnál már csak a fül az egyetlen hiteles eszköz. Szokás szerint itt is megpróbáltam a minél egyenletesebb átvitelt elérni, kiegyenesíteni a görbéket, az aktív váltó állítható paraméterei nagy mozgásteret adnak ebben. A felső regiszterben pl. ilyen szélső szintértékek lehetségesek:



 Ez a szabályzási tartomány minden útban rendelkezésre áll, utanként 1 dB-es ugrásokkal 8 érték állítható be, így néhány kattintással elérhető a hangzási egyensúly. A basszuskompenzáció működéséről is készítettem néhány görbét. A mély hangokra mindannyian kényesek vagyunk, én különösen, ezért nagyon hasznosnak tartom ezt a beállítási lehetőséget.



 Utóbbi görbéken az is tetten érhető, hogy a dobozaim alsó határfrekvenciája az új hajtásnak köszönhetően kb. 5 Hz-cel lejjebb költözött a passzív váltós értékhez képest, határozottan megközelíti a misztikus 30 Hz-et. Logikus, mégis meglepő és örömteli fejlemény ez.

 Az elektronika hibátlanul teszi dolgát, a szabályzási lehetőségek nagyon precízen működnek. Vészes melegedést nem tapasztaltam, a hátlap kellemesen langyos kiadós meghajtás után is. Elektromos és mechanikus zajnak semmi nyoma, a bekapcsolás tényét csak a büszkén világító LED jelzi.

 Az első napokban bizakodó és lelkes voltam, de ez idővel folyamatosan csökkent. A passzív megoldásban megfelelően működő olcsó hangszórókészlet az aktív elektronikával valamiért nem akart megbarátkozni. Az oka már soha nem fog kiderülni, de én sem voltam elégedett és a hozzám látogató kollégák is húzták a szájukat, így a rendszer egyszerűsítéséből befolyt összeg egy részét beáldozva a motorok cseréje mellett döntöttem.





 Az új magassugárzó nem volt kérdés, korábbi munkáim során nagyon megkedveltem a textil membrános Scan Speak Illuminatort, soha nem csalódtam benne. (Most sem.)











 A középsávba már nehezebben találtam főszereplőt. A nálam tapasztaltabb konstruktőrök tanácsát kikérve persze nagy káosz alakult ki, hiszen mindenki másra esküszik, de ez már csak egy ilyen hobbi. Végül az új Nextel bevonatos SEAS Excel lett a befutó, a norvég gyár egyetlen felső kategóriás középsugárzójának frissített verziója.













 Ezzel a lépéssel a doboz már egyáltalán nem nevezhető olcsó megoldásnak, mindkét új hangszóró a felsőbb kasztból érkezett, megduplázva az alkatrész költségeket, amiket szerencsére még így is bőven fedezett az eladott erősítők és kábelek ára. Ennek megfelelően az új motorok beüzemelésekor egyértelműen magas elvárásaim voltak. Itt már nincs kegyelem, nincs sumákolás, jótékony szemlesütésnek sincs helye, ezek a típusok csak nagyon drága gyári dobozokba kerülnek beépítésre.

 Már az első 10 percben elismertem, hogy az új felállás helyrebillentette a világ rendjét. Előkerültek a valódi magas hangok, a cintányérok végre fémes csengést produkálnak, a hangszerek felharmonikusai sokkal dúsabbak (nesze neked kerámia mánia!). A SEAS középsugárzó fölénye kétségtelen a Beyma versenyzője felett, nagyon más súlycsoportban mozognak, a hallható különbség jól tükrözi a költségek viszonyát. Angus Young gitárjátéka levakarja a fogkövemet, Miles Davis trombitája nem engedi, hogy bármi másra figyeljek, Mozart vonósai színpompás szőnyeget terítenek elém, Kari Bremnes hangja valós erotikus élményeket juttat eszembe. Még hogy nem létezik műfajfüggetlen hangdoboz? Eszeveszett mennyiségű részlet jelent meg a hangképben, de ez nem megy a realitás és lendület rovására, a dinamika gazdag rétegződésben lubickol. Ez így nagyon rendben van!

 Az új hangszórókészlet kevésbé szenved átviteli hibáktól, mint a Beyma/Visaton szett, így itt szoftveres DSP korrekcióra nem igazán van szükség, csupán a SEAS-nál jól ismert, 1,3 kHz környéki szűk beszakadást érdemes némi plusz energiával ellensúlyozni, ha maximalisták vagyunk, de a produkció hallatán valahogy nem éreztem szükségét semmiféle mérés elvégzésének, hamar el is csomagoltam a korábban gondosan kikészített műszereket. Csak a jegyzőkönyv kedvéért készítettem egy ábrát a közép/magas váltás működéséről:



 Két zenehallgatással töltött nap után is nagyon nehezen találok hallható hibákat a produkcióban. Egyértelmű, hogy a rendszer leggyengébb eleme most a Beyma mélysugárzó lett. Részletezőképességben, gyorsaságban elmarad a SEAS közép és a SS magas produkciójától, de lemaradása nem drámai. Ha majd egyszer rászánom magam és egy nagy adag pénzt, egy ETON kerül a helyére, de ha ez soha nem következik be, akkor sem sírom tele a párnám éjszakánként.

 Sokan kérdezték tőlem a napokban, megérte-e a váltás. Ha onnan nézem, hogy a kapott hangzás univerzálisabb, könnyedebb, tisztább lett, egyértelműen igen a válaszom. Ha anyagilag tekintem, hogy a korábbi rendszer nagy részének eladásából mennyi pénz került vissza a kasszába és mennyibe került az aktív elektronika és az új hangszórók, szintén pozitív a képlet eredménye. Ha pedig hosszútávon szemlélődöm, a lánc egyszerűsítése hatékony féket jelent a hifibogár mocorgása ellen, itt nem nagyon van már mit cserélgetni, tuningolgatni, kábelekkel variálni, tehát tripla + a végkifejlet mérlege.



 A project megvalósításának végén néhány tanulságot bátorkodom levonni:

1. Az aktív váltás nem csodaszer, más megoldásokhoz hasonlóan megköveteli a gondos kivitelezést és körítést, de ha ezt megkapja, segítségével nagy lépést tehetünk felfelé és nem is feltétlenül kell ráköltenünk egy lakás árát.

2. Újra és újra le kell szögezni, hogy a szép frekvenciaátvitel önmagában nem garantál semmit. Esetemben többféle passzív és az aktív váltással is bele tudtam erőltetni a dobozaim átvitelét +- 2dB tűrésbe, ennek ellenére nagyon másként szólaltak meg és ezt a különbséget nagyon nehéz mérésekkel igazolni.

3. Magari mester elektronikája magas szintet képvisel, igényes hangszórókkal társítva komoly magasságokba lehet eljutni vele. Továbbra is úgy tűnik, nem szükséges 2 vödörnyi alkatrész és fél mázsás erősítő a jó hangzáshoz. Az előd Crown PSA-2 erősítőm nagyon magasra tette azt a bizonyos lécet, de úgy tűnik, Zolinak sikerült ezt is megugrani. Kíváncsian várom további fejlesztéseit.

4. Nincs ingyen ebéd, a jó hangszórónak ára van, a gyártók árpolitikája még ha néha elnagyolt is, de iránya indokolt. Ennek ellenére, vagy éppen pont ezért továbbra is tartom magam ahhoz, hogy némi barkácsolási hajlammal 1 MFt-ból igenis ki lehet jó hangot hozni. Jelenlegi rendszerem (saját gyártású Luxor PC, modifikált TEAC UD-501 DAC, saját gyártású 3 utas aktív hangdobozok és Luxor ezüst/arany kábelek) pontosan ennyibe került. Számomra ebben rejlik a kihívás, nem a sokmilliós rendszerek építésében.


 A dobozok átalakításában szokás szerint Bege mester segédkezett, rajta kívül köszönettel tartozom Magari Zoltánnak szakszerű munkájáért és iránymutatásaiért, illetve Kalmár Gergőnek is a hasznos tanácsokért.

Nincsenek megjegyzések: